Vásárosnamény
Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. Hozzá tartozik 1969 óta Vitka, továbbá az 1939-ben Gergelyi és Ugornya egyesítésével keletkezett Gergelyiugornya.
A megye keleti részén, a Nyírség és Bereg kistájak határán helyezkedik el, a Kraszna és a Szamos folyók tiszai torkolatánál. A város központi része az itt csatornaszerűen egyenes mederben lefutó Kraszna bal partján terül el; különálló városrésze Gergelyiugornya, amely a Tisza jobb parti oldalán, tehát már a beregi részen fekszik.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Tiszaszalka, észak-északkelet felől Vámosatya és Gelénes, északkelet felől Tákos, kelet felől Jánd, délkelet felől Olcsvaapáti, dél felől Olcsva és Nagydobos, délnyugat felől Pusztadobos, nyugat-délnyugat felől Nyírmada, nyugat felől Ilk, északnyugat felől pedig Kisvarsány.
A térség fontosabb települései közül Mátészalka 20, Baktalórántháza 24,5, Vaja 18, Nyírbátor 38, Rohod 18, Aranyosapáti 11, Beregsurány 22,5, Tiszaszalka pedig 11 kilométer távolságra található.
A megye keleti részén, a Nyírség és Bereg kistájak határán helyezkedik el, a Kraszna és a Szamos folyók tiszai torkolatánál. A város központi része az itt csatornaszerűen egyenes mederben lefutó Kraszna bal partján terül el; különálló városrésze Gergelyiugornya, amely a Tisza jobb parti oldalán, tehát már a beregi részen fekszik.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Tiszaszalka, észak-északkelet felől Vámosatya és Gelénes, északkelet felől Tákos, kelet felől Jánd, délkelet felől Olcsvaapáti, dél felől Olcsva és Nagydobos, délnyugat felől Pusztadobos, nyugat-délnyugat felől Nyírmada, nyugat felől Ilk, északnyugat felől pedig Kisvarsány.
A térség fontosabb települései közül Mátészalka 20, Baktalórántháza 24,5, Vaja 18, Nyírbátor 38, Rohod 18, Aranyosapáti 11, Beregsurány 22,5, Tiszaszalka pedig 11 kilométer távolságra található.
Térkép - Vásárosnamény
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |